Az utóbbi néhány hónapban amerikai UFO kutatók (bloggerek) köréből rendre visszatérően lehetett arról olvasni, hogy hamarosan újabb és minden kétséget kizáró bizonyítékok kerülnek napvilágra az 1947-es incidens földönkívüli eredetére vonatkozóan.

Egészen az elmúlt napokig ezek csak üres kijelentések maradtak, ám egy, hétfőn kelt bejegyzés most azt állítja, az állítólagos bizonyítékok fényképek, amelyek a szerencsétlenségben elhunyt idegeneket ábrázolják.

A Rich Reynolds kutató blogján megjelent írást a blogger csak közzétette, annak szerzője  egy névtelenséget kérő ismeretlen, aki Anonymus néven szignálta sorait. Ebből az derül ki, hogy a felvételek jelenleg az önmagát nemes egyszerűséggel csak “Roswell Dream Team” (Roswell Álomcsapat) néven aposztrofáló kutatócsoport tagjainak birtokában vannak.

A Roswell Dream Team egy UFO kutatókból szerveződött kia csapat akik – saját állításuk szerint – azért jöttek létre, hogy új lendületet adjanak, egyfajta vérfrissítést hozzanak a kifáradni látszó Roswell-kutatásba. A Dream Team tagjai Rich Reynolds, az UFO Iconoclasts blog szerzője, Anthony Bragalia, ismert Roswell kutató, Kevin Randle, szintén jól ismert UFO szakértő és szakíró, Randle egykori kutatótársa, Donald Schmitt, az ő jelenlegi kutatótársa Tom Carey, továbbá David Rudiak, Roswell kutató és Chris Rutkowski, kanadai UFO szakértő.

Ami a legújabb bizonyítékokat illeti, az erről szóló most megjelent írást jegyző Anonymus azt állítja, Kevin Randle kutatótársának jutott először a tudomására a fényképek létezése. Miközben egy nemrég elhunyt idős asszony hagyatékát rendezte az egyik ingatlanügynökség munkatársa, egy porlepte láda mélyéről különös, Kodachrome nyersanyagra készült fotósorozat került elő.

A felvételeket megtaláló ingatlanügynök a képeket átadta a bátyjának, egy Chicagoban élő üzletembernek, amelyek az ő révén jutottak el a “Roswell Álomcsapat” egyik tagjához, Tom Carey-hez.

Carey azonnal értesítette a Dream Team többi tagját is, akiket ugyancsak megdöbbentettek a felvételek, amelyeken állítólag katonai pokrócokkal félig betakart, furcsa formájú testek fekszenek különböző hordágyakon. A testek állításuk szerint “nem egészen emberiek, de nem is egészen földönkívüliek voltak”.

Carey-ék megmutatták  a sorozatot egy chicagoi napilap szerkesztőségének és az Eastman Kodak több szakértőjének is. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a film nyersanyaga kétség kívül a huszadik század negyvenes éveinek végéről származik.

A fotókat állítólag annak a nőnek a korábban elhunyt férje készítette, akinek a házában megtalálták azokat. A férfi geológus volt és miközben 1947 nyarán Roswell közelében külső helyszíni munkákat végeztek, a kollégáival együtt véletlenül bent rekedtek az incidens miatt kiérkező katonák által időközben lezárt területen.

A geológusnak – állítólag anélkül, hogy a katonák észrevették volna – sikerült néhány fotót készítenie a holttestekről. A képeket ezután egészen a haláláig a nappalijában őrizte, ám miután elhunyt, a felesége megpróbálta minél jobban elrejteni azokat, mert attól félt, hogy a kormány emberei egy nap majd eljöhetnek értük.

Most, hogy a hölgy halála után a fotók előkerültek, Randle csapata igyekezett – anyagi ellenszolgáltatás fejében – a médiák figyelmébe ajánlani azokat.

Megkeresték a CNN-t, ahol Anonymus szerint azért nem jött létre az üzlet, mert Randle-ék ragaszkodtak ahhoz, hogy 1947-ben egy idegen űrhajó zuhant le Roswellnél és nem csupán egy hidegháborús katonai kísérletet végeztek a területen.

“Azok, akik látták a képeket, mind biztosak benne, hogy a holttestek földönkívüliektől származnak. Hogy jelenleg hol lehetnek ezek a felvételek, az előttem nem ismert, de a Roswell Álomcsapat továbbra is rajta lehet az ügyön”– zárul Anonymus tájékoztatója.

Jelenleg tehát itt tart a történet, amelyről mondhatnánk, hogy nesze semmi, fogd meg jól. Csakhogy egy nem várt következménye máris van a sztorinak, a Roswell Dream Team neves tagjait sikerült vele egymásnak ugrasztani. Anonymus blogbejegyzését követően az álomcsapat két tagja is azonnal cáfolta, hogy bármi köze lenne a fotókhoz, azt állítva, hogy soha nem is látták azokat.

Anthony Bragalia egyenes azt írja: “Emberek…Richard Reynolds és anonymus is hazudik. Mindenki láthatja, hogy túl sok a hézag Mr. Reynolds meséjében.”

Erre az Anonymus írását megjelentető Iconoclast Blog szerzője, Rich Reynolds is kénytelen volt megszólalni az ügyben: “Én semmiféle fotósorozatot nem láttam, amely a Roswell szerencsétlenséggel összefüggésbe hozható lenne, és a fent említett fotósorozat kapcsán indított vizsgálatokban sem vettem részt.”

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy megint a szokásos történet kezd kibontakozni, amely látszólag semmi másról nem szól, csak és kizárólag a pénzről. Mi, kívülállók pedig csak abban bízhatunk, hogy hamarosan valóban előkerülnek azok a képek és ez a sok-sok hűhó nem a semmiért történik.